A perui író újabb regénye az 1916-ban kivégzett ír forradalmár, Sir Roger David Casement életét dolgozza fel. (Casement halálának Gyóni Géza is szentelt egy szívszorító verset.) Casement a század elején brit diplomataként került Kongóba, majd Peruba, hogy tájékozódjon az ottani helyzetről.   [>>>]

A perui író újabb regénye az 1916-ban kivégzett ír forradalmár, Sir Roger David Casement életét dolgozza fel. (Casement halálának Gyóni Géza is szentelt egy szívszorító verset.) Casement a század elején brit diplomataként került Kongóba, majd Peruba, hogy tájékozódjon az ottani helyzetről. Szembesülve a gyarmatosítók embertelen mohóságával, az őslakók megaláztatásaival, szoros kapcsolatba lépett a bennszülöttekkel, feljegyzéseket készített, és bátran kiállt jogaikért. Amikor egy évtizeddel később a brit hatóság halálra ítélte a húsvéti felkelésben való részvételéért, óriási botrányt kavartak napvilágra került "fekete naplói", amelyekben a legkülönfélébb szexuális kalandjairól számolt be. Hogy a brit titkosszolgálat hamisítványairól vagy hiteles iratokról van szó, máig vitatott, amint az író utószavában elmondja. Vargas Llosát mint írót elsősorban ezek a feljegyzések érdeklik, noha a szövegek háttérben maradnak, és a főszerep Roger Casementé, akinek életét látszólag hagyományos eszközökkel, egy keretes szerkezetű, a börtönből visszaidézett, lineáris cselekményvezetésű regényben beszéli el az író. Ugyanakkor Vargas Llosa finom hálót sző az emlékekből és a vágyakból, a "fekete naplókat" Casement fantáziálásainak, vagyis fikciónak állítva be, miközben drámai képekben jeleníti meg a helyi borzalmakat, másfelől csodálatos tisztasággal mutatja be a halálra készülő, Kempis Tamást olvasó Casement lelki útját, hazatérését a gyermekként elveszített édesanyját jelentő katolikus hithez, mely út végén a "legjobbakat" kívánja azoknak, akik elveszik életét és azoknak is, akik megpróbálták megmenteni. Sodró lendületű, egyszerre lírai és tragikus erejű próza - széles körben ajánlható. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]